Régi szándékom megírni az orosházi sajtó történetét, különös tekintettel az utóbbi 20 avagy 60 évre. Fel akarom tárni, hogy az utóbbi fél évszázad helyi sajtója mennyire hatott a társadalmi közgondolkodásra, milyen volt a sajtó jellege, kik irányítottak és kik írtak. Így hát elkezdem a lapokról való ismereteim közreadását.
Bevezetőként hadd álljon itt egy fénykép, mely az Orosházi Napló megszűnése előtt készült Első sor balról jobbra : Koszorús Oszkár helytörténész, Fülöp Csaba főszerkesztő, Kovács Erika szerkesztő, Kovács Zoltán, XY, Mikula János reklámmenedzser, Vitális László tördelő-szerkesztő,Süle Kata építész, Józsa Mihály szerkesztő, Verasztó Antal helytörténész, költő, ......Sándor, közíró, költő.A lapok bemutatását A HÓNAP című kulturális havilappal kezdem. A lap alapítása 1990. novemberében történt. Alapítója és kiadója Fülöp Béla volt. Az első lapszám 1990. decemberében jelent meg 1000 példányban, amely igen rövid idő alatt elfogyott. A próbaszámot követtve 1991-től minden hónapban megjelent a lap, s kezdetben nagy volt a sikere, amely később lankadt, hiszen egymást követően jelentek meg a helyi és országos kiadványok, s ezzel a kis szerkesztőség már nem tudta állni a versenyt. A lap utolsó száma 1997. májusában jelent meg. A lehető legteljesebb gyűjtemény három helyen található meg manapság is (Országos Széchenyi Könyvtár sajtógyűjteménye, Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár, de minden bizonnyal a legteljesebb Koszorús Oszkár helytörténész gyűjteménye. Az egykori szerkesztőség birtokában is megvolt as teljes sorozat 1990 és 1997 közötti számaival, be is voltak kötve, de valaki kölcsön kérte tanulmányozásra, és elfelejtette visszahozni.)
A következő írott média az OROSHÁZI NAPLÓ.
Ennek előzménye, hogy 1975-ben az orosházi Városi Pártbizottság és a Megyei Pártbizottság összehangolt döntése alapján megszüntették a Békés Megyei Népújság mutációjaként megjelent orosházi oldalt is. Így az 1880-as évektől állandóan jelenlévő orosházi sajtó története itt megszakadt, s közel 10 évig önálló újsággal nem rendelkezett a város. A korabeli agymosás egyik hatásos eszköze volt ez is, hogy csak a központi akarat érvényesülhessen, az embereket le kell szoktatni a magánvéleményekről, ha még egyáltalán valaki meg merte fogalmazni azt nyilvánosan. Az igény azért nem szünt meg, mert volt egy mag a városban, akik időnként feltették a kérdést, hogy "mikor lesz saját újságunk". Ilyenkor mindig jött valamilyen pártbizottsági "okos érvelés", de konkrét válasz soha. Aztán mégis történt valami, az 1980-as évek elején egy hosszas vajudás után megszületett az Orosházi Napló. Bár korábbi az indulás, mint a rendszerváltás, de véleményem szerint mégis volt egyfajta szerepe az átalakulás elindulásának. Tudni kell róla, még a rendszerváltás, 1985 tájékán előtt született meg az orosházi Városi Pártbizottság Végrehajtó Bizottságának és a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának a kezdeményezésére, s a szokásnak megfelelően a Hazafias Népfront javaslatára. De az újsághiányból fakadóan még egy hatást mindenképpen megállapíthatunk, mert az eltelt idő távlatából ez már világosan látható, hogy a központilag vezérelt akarat megjelenik abban a közegben, amelynek szánták. Így létrejött egy működtető bázis, amely hosszú távra is biztosítja a működőképességet. Hát ez is a sajtó hatása, méghozzá a sajtó áttételes hatása, arról nem is beszélve, hogy nem tudott kialakulni ütőképesen egy olyan értelmiségi réteg, amely felelősen gondolkodva, alkotó módon bele tudott/tudna szólni a város életébe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése