Tündérek tánca

Orosházán márpedig vannak tündérek - hiszen másként nem jött volna ide a Rákóczi-csillag sem, - amit most Sonkolyos Károlyné, Margitka néni a hímző "fejedelem-asszony" Orosházán őriz otthonában, mint egy csodálatos kincset.

Dehát néhány éve már, itt jár közöttünk a Gyopárosi tó tündére, amit elmeséltek már többször is a gyerekek, hogy Gyopárka tündér által lett a csodató, Gyopároson. Azt mondják, hogy a tündérek mindig a jóság osztogatásának lehetőségét teremtik meg az emberek számára, hogy az ember legnemesebb erényét gyakorolhassa, a jóságot. Csakis a jóság menti meg a világot - mondják a titkok tudói - s a jó hírt erre a tündérek hozzák el. Mindezt üzenetként hozták ide Orosházára kedden és szerdán, amikor feltárták a tündérrejtélyeket előttünk. A Bodrogközből, Karcsáról érkezett Pápai Istvánné Páhi Emma néni a tündérektől kapott meséket elmondta a gyerekeknek és a felnőtteknek, egy-egy népi imádsággal keretbe foglalva a világot, amelyet HUSZÁR ANDREA orosházi születésű szobrászművész álmodott egy könyvbe.

A könyv címe TÜNDÉRTÁNC, s benne az egyetemes világ, s a pörgő-forgó valóság középpontjában a magyar mitológiai utalásokkal a mi egész szomorúan vidám magyarságlétünk.

A könyv képi világa a valóságból átröppentett szellemi világ rajzolata, a kép és a szó ötvözete. Ilyen könyv még eddig nem készült e hazában, hogy miközben olvasom a meséket körém telepedik a szépséges tündérvilág, meg az ősök, meg minden nemzetségünk öröme bánata. A régi magyar néphit Erdélyt tartja a tündérek lakhelyének. Sok vár van ott, amelyről úgy vélekednek, hogy tündérek lakták
vagy építették őket. Ilyen például a dévai, aranyi vagy a kolozsvári vár. Némelyikükben időnként még ma is megjelennek azok a tündérek, akik ott laktak. De Emma néni vallja, hogy a karcsai templomot is a tündérek építették, és ma is a tündérek vigyázzák. Tündéri vezérlésnek kell tekintenünk azt is, hogy ősi hímző-motívum a csillagminta eljött (nem hozták!, mert a tündérmotívumot nem lehet másnak hozni, azt csakis a tündérek vihetik, adhatják) ide Orosházára is, s ezzel megbizonyosodhattunk abban, amit a valós világ embertudósai is állítanak, hogy tündérek nem csupán Erdélyben, Moldovában, Felföldön, hanem a Dél-Alföldön is élnetek, s élnek ma is.

Ezen alkalommal eljött ide Emma néni a karcsai mesélő asszony, ki a meséket a tündérektől kapja, hogy Orosházán is gyökeret verhessenek a tündérkertek, és a tündérházak, s el ne apadjon soha a mesélő akarat és tett. A tündérek világában úgy hirlik mostanság nagy dolgok történnek, s ezek a dolgok kihatnak az emberek világára is. Sorsfordító esztendő lesz 2011. Erre nagyon figyelni kell, és a tündérek üzeneteit át kell venni, s azok szerint élni és a dolgokban eljárni.
Ki is Emma néni?

Pápai Istvánné, Páhi Emma (Karcsa, 1932–)
Magyar Néprajzi Lexikon írja→ mesemondó, a népművészet mestere. Viszonylag fiatal kora ellenére nagy repetoárja van: Nagy Géza, helybeli tanár 1970-ig 150 meséjét jegyezte le. Ma is állandó közönsége előtt rendszeresen mesél. Előadásmódja színes, élénk. Nem gesztikulációval és arcjátékkal köti le a figyelmet, hanem hangjának színezésével. Az ún. laza, kötetlen felépítésű mesék kedvelője. – Irod. Balassa Iván: Karcsai mondák (UMNGy, XI., Bp., 1963); Nagy Géza: Pápai Istvánné, a karcsai mesék legkiemelkedőbb mesemondója (A miskolci Herman Ottó Múz. Évkve, 1971).
, Pápai Istvánné olyan mesemondó, akit a közössége fogadott erre a szerepre, Kovács nanó, a szomszéd mesemondó és anyja bátorította a felkérés teljesítésére, még süldõlány korában. Anyja varrómûhelye adta a folyamatos lehetõséget a mesélésre, melynek során zömmel tündérmeséket mondott. Ez a folyamat csak akkor szakadt meg, amikor hosszabb ideig beteg volt, de gyógyulásával visszatért az adománya. Meséinek leggyakoribb témái a nõi sorsok és a szegénység, meg a csodák bemutatása, melyek során állandó szereplõi között öreganyókat, öregapókat, szegényembert, szegényasszonyt, királyokat, dolgos leányokat találunk. Gyakori szereplõk még az állatok, mint például sündisznó,
bakkecske, kígyó, béka. Mesélési módját tekintve a csukott szem, a fohászkodás, a köznapitól eltérõ hangszín, az élénk gesztusok, a ritmus kiemelése és egy világosan megjelölt címzett kiválasztása a jellemzõ. Leggyakrabbanelmondott, kedvenc meséi a Szultán király, az Ugorkakirályfi
és a Fösvény Tasnádi. 2008-ban a Mátyás év kapcsán igen sok róla szóló mese is bekerült a tündérüzenetek sorába.

A ma már 78 éves asszony hihetetlen energiával adja elő tündéri és mesei történeteit, mert ez ad neki erőt, ez mozgatja minden tettét. Ebből a hihtetlen energiából született a könyv is, amellyel együtt még járják az országot, bár semmiféle támogatást nem kapnak, Hivatást teljesítenek, ameddig még bírják.
Támogatások nélkül pedig nehezen folytatható ez a "vállalkozás".

S akkor a könyvről is ejtsünk néhány szót.
A mesékben szereplő Öreganyó, Pápai Istvánné Páhi Emma néni, a híres karcsai Népművészet Mesterének csillagokból kapott meséit Huszár Andrea Magdolna képzőművész helyszíni fotók és a tündérek táncának megelevenedő körkompozíciójában láttatja. A Tündértánc c. könyv egységes könyvművészeti alkotás, társítja a bodrogközi mesevilág régi és sorsmeséit és a modern művészet új formáit, melyben film- szerűen pörgethető lapokon mozog egymáson rajzolt és valós kép, rituális mezőt vonva az olvasó köré a mesei eredet hagyományának segítségével. A könyv felépítése:
Molnár V. József ajánlása

Bevezetés
A karcsai templom története
A jóságos Tündér, Kovács Mama meséje
A szépen éneklő madár
Facsuda, Faragó Laura meséje
Mátyás Király és a karcsai bíró

A lólábú legény, Csányi Kata meséje
Tökmag királyfi
Hamupipőke
Igaz mese
Mátyás Király és a tiszta vizű kút
A csillagporos ösvényen, Dr. Boglár Lajos meséje
Tündérszép Ilona és Árgyélus királyfi, Sz. Nagy Mária meséje
Szultán Király, Id. és ifj. Horváth József meséje
Nemtudomka
Képjegyzék
Tartalomjegyzék

A könyvet lapozgatva,olvasva a kép megfogalmazás is sok érdekes titkot fedd fel. Karcsai képek, amelyek a képjegyzékben láthatók, alkotják azt a bűvös kört, amely körbe veszi a mesék birodalmát, vagyis Karcsa vidékét, másként a mesék által a magyarság egészét. A mesés körben-körrel forog körbe a világegyetem a füldi, emberi világ, melyre a tündérek vigyáznak. A körön kivüli világban a rajtunk kivüli dolgok, az istenek élnek. A könyv lapjain ott díszlik minden magyart védő csillag az Orosházán is fellelt hímzett Rákóczi-csillaga, amelynek eljövetele az új világ kezdete is egyben.
Az orosházi tündértalálkozónak a Justh Zsigmond Városi Könyvtár gyermekkönyvtára és a Petőfi Művelődési Központ Városi Képtara adott otthont, amiért hálás köszönet: Hotoránné Fekete Gabriella igazgatónőnek és Pusztai Lajos igazgató úrnak.