Versek a Bagolyvárból

Högyössy, a festő A föstő ábrándosan nézeget, A vásznára, mi mindent festeget Lágy búzamezőt, kék eget, Önorrára szemüveget, Kerek erdőt rétet, mezőt őszi erdőt, báránykáknak legelőt. Kisgyereket, rózsát, fákat, Szép hölgyekre fehér ruhákat, Havas tájra barna erdőt, vaddisznót Mosolyogva nézeget egy emberkét A vásznán lustán átsétált egy légy, Felkiáltott erre Hegyessy Hess onnan! Te légy úrfi! S mivel a légy odaragadt, a hölgy arcán egy kis pötty maradt.