Orosházi kenyér
(Elégia az orosházi kenyérhez)
(Károlyi Fülöp Béla verse)
Emlékek árján úszok a jelen tengerén
Társam a múlt, mit megéltem én.
Vergődve napok zajában, porló időben élek ,
Néha kell egy kis levegővétel.
Ami jót megértem, vigasztal, meleget hoz,
számban a kesernyés-édes íz : a tegnapok,
felrémlenek mint fénylő illatok,
a mama-sütötte tejfölös lángosok.
Illatát, ízét soha már nem felejtem,
eltűnt világ titkainak rejteke a lelkem.
Az ébredő reggel fénye áradt a szobában,
dagadt a kenyér a komlóspár kovásszal.
A kemence-ölelt a téli hajnalon,
a dunna alatt kiscipóról álmodtunk .
A fényes pitymallat ránknevetett akkoron,
(Elégia az orosházi kenyérhez)
(Károlyi Fülöp Béla verse)
Emlékek árján úszok a jelen tengerén
Társam a múlt, mit megéltem én.
Vergődve napok zajában, porló időben élek ,
Néha kell egy kis levegővétel.
Ami jót megértem, vigasztal, meleget hoz,
számban a kesernyés-édes íz : a tegnapok,
felrémlenek mint fénylő illatok,
a mama-sütötte tejfölös lángosok.
Illatát, ízét soha már nem felejtem,
eltűnt világ titkainak rejteke a lelkem.
Az ébredő reggel fénye áradt a szobában,
dagadt a kenyér a komlóspár kovásszal.
A kemence-ölelt a téli hajnalon,
a dunna alatt kiscipóról álmodtunk .
A fényes pitymallat ránknevetett akkoron,
koyhában a friss kenyér várt az asztalon .
Kemence, friss lángos, orosházi kenyér
A mama ölelése bennünk a múltat idézi
Hisz senki azóta nem tudhat úgy szeretni
Ő volt maga az élet: Orosháza s a kenyér.
Kemence, friss lángos, orosházi kenyér
A mama ölelése bennünk a múltat idézi
Hisz senki azóta nem tudhat úgy szeretni
Ő volt maga az élet: Orosháza s a kenyér.
2009-2010
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése