A minap, régi újságokat kellett selejteznem, mert nem fértünk tőlük, de nehezen haladtam, mert mindig beleolvastam a lapokba, s aztán odaragadtam az olvasás, a szöveg mellé.
Nem tudom ki hogyan van vele, de én egyre jobban szeretek olvasni, és egyre többet olvasok.
Így találtam egy kis epigrammát az Élet és Irodalomban, most idemásolom, én megszerettem. Hátha más is...és egyéb hasznos gondolatai is ébrednek:
" Gyurkovics Tibor
Szizifusz
Emelkedik az életem
a nap a hegyre nő
aztán lehull s a mélybe lenn
türemkedik elő
már annyi izom megszakadt
recseg a levegő
már nem is Szizifusz vagyok
hanem a kő"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése