Orosháza űjkori történetének nem zsivajgó, de gondolatébresztő eseménye volt 2013. június 22. amikor átadták az új főteret.
- Hát milyen lehet?
Szép és meglepő, úgy vettem észre ráadásul mindjárt meg is szerették, leglábbis azt hiszem, mondta a tanárember, aki most már inkább azzal van elfoglalva, hogy jaj vajon milyen is lesz az ígért és felvázolt pedagógus életpálya...
A FőTér már tele van élettel, zsivajjal és mesei varázslással. Néha azt várom,hogy találkozom az itt ott üres placcokon esetleg Gyopárka tündérrel, vagy egy öreg subás juhásszal, olyan kis embermértékű bronz szobrocskával, ahogy ott áll és én megsimogatnám, a gyerekek is megsimogatnák és mesélnénk egymásnak
Így töltenénk meg a teret. Én tiltó táblákat nem tennék ki sehova, engem idegesít, de bácsikát szívesen látnék ott, ahogy sétálgat és okos szóval tanítgatja az együttélési szabályait, no és a szülők is okítgatják csemetéiket. Okos szóval, met idw csak az illik.az.
Mondom OKOS SZÓVAL, mert ez a tér az okos szó sokaságának a tere kell legyen.
Úgy általában mondenki tudja, hogy a főtér, fontos része egy egy településnek. A városi élet egy fontos szelete itt zajlott. Ma ez már megváltozott és inkább a szórakozás, a szórakoztatás vette át a fontossági sorrend szerinti szerepet. Már az ókorban és aztán a középkorban is a városok alakulásának, formálódásának egyik meghatározó része volt a főtér. Többek között itt működött a gazdasággi élet egyik fontos motorja, a piac. A piac a szó klasszikus értelmében teretkövetelt magának, hiszen az eladásra szánt portékát be kellett mutatni a vevőnek. Tehát kellett a tér. Ez a tér aztán más tartalommalis teliítődik, mert térré csak úgy lesz, ha egy adott térre építkeznek. Ezzel elindult az urbanisztikai változás, a tér formálódása. Üzletek, szállódák, fogadók, vendéglők létesültek éppen a vásárok miatt, s a helyi hazdag kereskedpk, iparosok, elöljárók, hogy minél közelebb legyen az élet eme gazdasági funkciójához, itt építtették meg házaikat, díszes palotáikat.
Aztán ebben a sorban kiemelt helyet kaptak a politikai és egyházi hatalom szereplői, s azok úgymond hivatali épületei. hatalom építészetben is meg kellett mutassa a maga arcát és gondolkodásmódját. A tér aztán ilyen módon a lehető legtehetségesebb urbanisztikai szakemberek elképzelései szerint alakult, formálódott. Mindennek persze meghatározó eleme volt a pénz, mert az építész, a kivitelező és az ide csatalozó egyéb járulékos elemek mind jelentős anyagi befektetést kivántak. A jó és tehetséges szakember mindig sokba került, s akik lemondtak az ilyen irányú odafigyelésről, azok gyakran, silány és jeltéktelen főtereket alkottak csupán.
Az urbaniztikai öszkép az ott élő emberek gondolkodását is befolyásolja, meghatátozza. Ez gyakran vezet a primitivizmushoz, no nem az egyidőben a 19. század vége 20. század első fele művészeti irányzatáról van szó, haem az igénytelenség terjedéséről, eluralkodásáról.
Nem véletlen, hogy Orosháza fejlődését is meghatározta a főtér léte vagy nemléte. Körölötte: Hódmezővásárhely, Szentes, Csongrád, Béklscsaba, Gyula, mind példamutató főtérrel bírt és épolja ma is arculatát. Orosházán nem volt csupán egy eltüntetett piac eklektikus romhalmaza, melynek egykoron a középpontjában a mai Amadeus Kávéház előtti parkolóban épített otromba benzinkút lett a város büszkeségének építészeti hirdetője. (Ó! Micsoda idők!)
(Folytatom)
I.
