Kinek hogyan himnusz
Békéscsabán a Magyar Kultúra Napja alkalmából a himnusz volt a hívószava annak a pályázatnak, amely a hazaszeretetet jelölte meg témaként. A felolvasóestről és díjkiosztóról Bondár Zsolt összefoglalóját olvashatják.
Kinek hogyan himnusz
A Magyar Kultúra Napja alkalmából rendhagyó irodalmi programot szerveztek Békéscsabán. Először Lonovics László festő, grafikus kiállítását nyitotta meg Banner Zoltán művészettörténész, majd az Ibsen-ház adott otthont annak az irodalmi estnek, melynek során a Körös Irodalmi Társaság alkotói adták elő műveiket, ezúttal a hazaszeretet témakörében.
Ez utóbbi a közös felolvasáson túl verseny is volt. A Társaság még decemberben kereste meg a megye szerzőit azzal, hogy saját stílusukkal, látásmódjukkal járuljanak hozzá a magyarságtudatról folytatott vitához. Az egyetlen megkötés az volt, hogy az írásműben szerepelnie kell a himnusz szónak. Végül 18 szerző jelentkezett: Banner Zoltán, Becsy András, Bíró László, Bondár Zsolt, Csapody Kinga, Csicsely Mihály, Darvasi Ferenc, Erdész Ádám, Fodor György, Károlyi Fülöp Béla, Kiss László, Kőszegi Barta Kálmán, Magyari Barna, Nagy Katalin, Nagy Mihály Tibor, Szabó László, Szilágyi András és Szávai Krisztina. Az ő jóvoltukból a 60-70 főnyi közönség a legkülönbözőbb stílusú alkotásokkal ismerkedhetett meg. Versek, szépprózai szövegek és esszék egyaránt elhangzottak részben a szerzők saját előadásában, részben pedig Hodu József és Presits Tamás színművészek tolmácsolásában. A felolvasásokat Vozár M. Krisztián zongoraművész játéka kötötte össze.
Az elvárásoknak megfelelően a legtöbben szorosan tartották magukat a hazaszeretet klasszikus vagy modernebb megfogalmazásához. Volt, aki a vallást vélte kulcsfontosságúnak, más az egyszerűséget emelte ki, megint mások a szokványostól eltérően közelítették meg a himnuszt. Akadtak, akik tágabban értelmezték a témát, és éppenséggel saját nemzeti dalt alkottak. Jó érzés volt, ahogyan a számos, egymástól merőben különböző változat lassan közös himnusszá állt össze, az egyéni ünnepek egybekapcsolódtak, és végül is ugyanarról kezdett beszélni mindahány: a személyes kötődésről. A két órás felolvasás után a zsűri (melynek tagjai Elek Tibor irodalomtörténész, Kiss Ottó költő és prózaíró, valamint Zalán Tibor költő, író és dramaturg voltak) Fodor Györgynek ítélte az első díjat, második Becsy András, a harmadik Kőszegi Barta Kálmán lett. A közönség díját Csapody Kinga nyerte el, ebben a kategóriában Banner Zoltán végzett a második, Nagy Mihály Tibor pedig a harmadik helyen.
Bondár Zsolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése