Utolsó látogatásom Koszorús Oszkár könyvesboltjában
Mint a végtelen Idő kapujában állunk Koszorús Oszkár könyvesboltjának ajtajában 2010 karácsonya előtt két héttel.
Elmerengünk.
2011. január első napjai emlékezetesek.
Mondhatnám, hogy én voltam az utolsó, aki 2011. január 6-án 11,45-kor kiléptem KOSZORÚS OSZKÁR KÖNYVESBOLTJÁ-ból, s még könyvekről beszéltünk aztán kezet fogtunk, a . könyvesbolt bezárt. Végleg ahogy Deák Gyuri mondta „Orosházi Pilvax”-nak lenni megszűnt.
- Majd találkozunk! - mondta kicsit szomorúan..
- Bizonyára itt-ott – mondtam, s integettünk,
nem is egymásnak, hanem a boltnak, az emlékeknek, a könyveknek, meg mindannak, ami több, mint 50 éves ismeretségünk kapcsán összekötött minket. Azt hiszem integettünk Orosházának, köztünk a város és szellemisége a kapocs. Jó ez a kapocs! Ebből lett barátság.
Már javában dolgoztak köröttünk a mesterek, felmértek, megmértek, rendelkeztek, igazították a régi boltot az újhoz, a leendő virágüzlethez.
Könyvesbolt volt, virágbolt lett!
Tüneményes átváltozás.
Merre megyünk tovább, vagy csak csendesen merengünk a lét peremén, ki tudja megmondani, mi a jobb, mit lehet, mit kell tenni. Ki fogja mondani?
Nekem most két vers jut eszembe. Mindkettő illő ide: „Ősz húrja zsong, jajong, búsong a tájon, s ont monoton, bút konokon és fájon” – jegyezte Paul Verlaine Párizsban egy szomorkás őszi napon. S mondom én Orosházán egy ködös, szürke, párás januári napon.
A másikat magyar költő írta, Pannóniai János (Janus Pannonius néven ismertebb). Eddig Itália földjén termettek a könyvek,/ S most Pannónia is ontja a ..../
Mint a végtelen Idő kapujában állunk Koszorús Oszkár könyvesboltjának ajtajában 2010 karácsonya előtt két héttel.
Elmerengünk.
2011. január első napjai emlékezetesek.
Mondhatnám, hogy én voltam az utolsó, aki 2011. január 6-án 11,45-kor kiléptem KOSZORÚS OSZKÁR KÖNYVESBOLTJÁ-ból, s még könyvekről beszéltünk aztán kezet fogtunk, a . könyvesbolt bezárt. Végleg ahogy Deák Gyuri mondta „Orosházi Pilvax”-nak lenni megszűnt.
- Majd találkozunk! - mondta kicsit szomorúan..
- Bizonyára itt-ott – mondtam, s integettünk,
nem is egymásnak, hanem a boltnak, az emlékeknek, a könyveknek, meg mindannak, ami több, mint 50 éves ismeretségünk kapcsán összekötött minket. Azt hiszem integettünk Orosházának, köztünk a város és szellemisége a kapocs. Jó ez a kapocs! Ebből lett barátság.
Már javában dolgoztak köröttünk a mesterek, felmértek, megmértek, rendelkeztek, igazították a régi boltot az újhoz, a leendő virágüzlethez.
Könyvesbolt volt, virágbolt lett!Tüneményes átváltozás.
Merre megyünk tovább, vagy csak csendesen merengünk a lét peremén, ki tudja megmondani, mi a jobb, mit lehet, mit kell tenni. Ki fogja mondani?
Nekem most két vers jut eszembe. Mindkettő illő ide: „Ősz húrja zsong, jajong, búsong a tájon, s ont monoton, bút konokon és fájon” – jegyezte Paul Verlaine Párizsban egy szomorkás őszi napon. S mondom én Orosházán egy ködös, szürke, párás januári napon.
A másikat magyar költő írta, Pannóniai János (Janus Pannonius néven ismertebb). Eddig Itália földjén termettek a könyvek,/ S most Pannónia is ontja a ..../
Könyvesboltos, tudós ember, aki mindent tud a városról és polgárairól. Benne él a történelem, most már meg kell írja az OROSHÁZA könyvét.
Adjon Isten erőt neki ehhez!
*
Állunk a könyvesbolt ajtajában, s előttünk peregni kezd egy film: Orosháza
Mi még láttuk, s most újra rögzítjük magunkban egykori képeit. .
Ilyen volt a hajdani Orosháza.
* Ballagva, lassan,átlépegetek az időkapun, s itt az Amadeus kávéházban újra felidézem, az Életet, amiből valamit megéltem.
Peregnek a képek:
Koszorús Oszkár legendás könyvesboltja is már a múlt! 1895-ben nyílt meg az első könyvesbolt Orosházán. Eddig tartott ez a folytonosság,. Persze még van egy könyvesbolt a városban, nem messze innen .Ám ez több volt mint bolt: ez „szellemi műhelye” volt Orosházának
Adjon Isten erőt neki ehhez!
*
Állunk a könyvesbolt ajtajában, s előttünk peregni kezd egy film: OrosházaMi még láttuk, s most újra rögzítjük magunkban egykori képeit. .
Ilyen volt a hajdani Orosháza.
* Ballagva, lassan,átlépegetek az időkapun, s itt az Amadeus kávéházban újra felidézem, az Életet, amiből valamit megéltem.
Peregnek a képek:
Koszorús Oszkár legendás könyvesboltja is már a múlt! 1895-ben nyílt meg az első könyvesbolt Orosházán. Eddig tartott ez a folytonosság,. Persze még van egy könyvesbolt a városban, nem messze innen .Ám ez több volt mint bolt: ez „szellemi műhelye” volt Orosházának
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése