I.
Károlyi Fülöp Béla:
Városok, őszi hangulatok....
(Egy őszi utazás emlékére)
Ködöl az idő! Sóhajtunk a tájra,
Napfényben fürdik Nagybánya,
S a Láposon úszik felénk Koltó,
Itt lent a sárga, a hegyen a hó.
Őszi bokrok búslakodnak,
Szerelmes szavakat suttognak,
Hideg ködök várakoznak már
A hegyek alatt.
Nagykárolyban a hűs reggelre
gömbbé sűrűsödött a történelem-
Annyi óriás hirdetett itt hitet
Mégis elveszett minden, ez rejtelem...
Országáért riadozik a templom orgonája
Zsoltáros hangú énekek zengenek,
Menedéket keresve imát mondanak
félve. Hisz bujkálnak még ijesztő eszmék
A kastély falai alatt.
Debreceni koradélutánban
Bágyadtan sündörög a házak
tövén osongó magányos múlt!
A Nagytemplom ásító tornyai
mélán ránkmerednek, mi hálát adunk...
Talán már otthon vagyunk?
Bennünk röpköd a remény
Madárként szárnyaló időfeledő vágy
A templom tornyai alatt.
Orosházán pilleg az őszi pára,
Belezuhanunk a langyvörös napba.
Az "igért vörös jövő" szürke fénye.
Panellházak között, mint árnyak képe,
Riadt múltat ismét felidéznek.
Az éj ránkszakadt. A házak, fák,
mint tenyérnyi magány-fészkek kihűlnek...
S mi didergő hazánkban remegve élünk,
A "bázis" romjai alatt!
2007. szeptember vége
(Kép: Gyopárosi ősz- Fülöp Csaba felvétele)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése